április 1, 2014

GY.I.K.

Mi a kék gazdaság?

A zöld gazdaság továbbgondolását Gunter Pauli Kék gazdaság című könyve jelenti, mely a természet vezérelt gazdaságról szól, vagyis az ökológiai rendszereken alapuló gazdasági modell megteremtése lehet a megoldás a világszerte tapasztalható gazdasági és ökológiai válságra. A szerző bemutatja és integrálja a gyakorlatban már létező módszereket, innovációkat a világgazdasággal, és bemutatja azt is, hogyan lehet a közösségek számára fenntartható hasznot termelni. Elmélete szerint egy olyan gazdasági rendszert képzel el, amely nem termel hulladékot, nincs károsanyag-kibocsátás és ennek ellenére milliós nagyságrendű munkahelyeket teremt és társadalmi tőkét épít és mindez nem jár magasabb költségekkel.

Pauli azt állítja, ha a könyvben bemutatott 100 módszert alkalmaznák a különböző iparágakban, azzal 10 év alatt 100 millió munkahely teremtődne világszerte, a többszörös innovációk többszörös készpénzforgalmat generálnának, és az összes alapvető szükségletre megoldást hoznának, emellett az ökológiai problémák is megszűnnének.

Néhány példa az innovációkból: titanium helyettesítése selyemmel, kávézacc a gombatermesztéshez, emberi test mint az elektromosság forrása, turbinák nélküli szélenergia, fagyasztás nélküli tartósítás.

Mi a globális felmelegedés?

A Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük globális felmelegedésnek, mely során emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérsélkete.

Mi okozza a globális felmelegedést?

Noha erről még sok vita van a világban, egyre egyértelműbbé válik, hogy a légkörbe az emberi tevékenység következtében kibocsátott üvegházgatású gázok –  elsősorban a széndioxid – okozzák mindenekelőtt a felmelegedést.

Mit tudnak tenni a társadalmak a probléma megoldására?

A globális felmelegedés (klímaváltozás) egyelőre megállíthatatlan problémának tűnik. Amennyiben az okok igaznak vélhetőek,  akkor drasztikus energiatakarékosságra illetve a fosszilis energiafelhasználás úgyszintén drasztikus visszafogására van szükség. Emellett a CO2-koncentrációt is csökkenteni szükséges,  de ennek módja még nem ismert.

Mi az üvegházhatás?

Az üvegházhatás jelenségét az üvegházban végbemenő folyamathoz  (hőcsapda) lehet hasonlítani, erről kapta nevét is.  Egy olyan bolygó hőháztartásában lejátszódó jelenségről beszélünk, amelynek légköre a csillagja fényére átlátszó, de a saját hőmérsékleti sugárzására számára átlátszatlan. Emiatt a bolygó felszínéről a hő nem tud fénysebességel visszasugározódni a világűrbe, hanem jóval lassabb fizikai és meteorológiai folyamatok során távozik. Ez a jelenség egy természetellenes felszíni és légköri hőmérsékletet okoz.
Míg a valódi üvegház üvegtetője átengedi a napfényt, azonban a talaj és a növények által visszavert sugarak már nem tudnak ugyanolyan könnyen kijutni az üvegházból, mint ahogyan oda behatoltak. Ennek az oka a napsugárzás megváltozásában rejlik. Rövidhullámú sugárzásként könnyedén áthalad az üvegen. A talajt elérve azonban hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, amit már nem enged át az üveg. Vagyis az üveg visszatartja a hőt, és a belső tér jócskán felmelegszik. A Föld légkörében is hasonló jelenség játszódik le. Az üvegtető funkcióját a vendéggázok és a vízpára tölti be, ezek gondoskodnak a természetes üvegházhatásról. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházhatású gázoknak.
Az üvegházhatás jelensége nélkül a Föld hideg, a földi életre nézve zord planéta lenne – az se biztos, hogy e nélkül kifejlődhetett volna az élet.
Ebből kifolyólag megállapíthatjuk, hogy minél nagyobb a légkörben az üvegházhatást okozó gázok mennyisége, annál hosszabb ideig melegítik a napsugarak a Földet, következésképpen egyre melegebb lesz bolygónkon.

Melyek az üvegházhatású gázok?

A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon.

Mi az üvegházhatás káros következménye?

Az üvegházhatás globális klímaváltozáshoz vezethet. A klímaváltozás egyik ismert nagy hatása lehet a tengerszint megemelkedése. E változás következtében mindenütt a világon súlyos helyzetek alakulhatnak ki a tengerparti városok körzetében. Tudniillik ma a világ populációjának több mint fele tengerparti városokban él, amelyek közül a legnagyobb veszélyben pl. Miami, New Orleans, Bangkok, Hamburg, London, Shanghai, Sydney és Alaxandria van. Az Egyesült Államokban a populációnak több, mint fele az óceán egy 83 km-es parti sávjában él. A becsült 2 °C-os növekedéshez tartozó laikusként kis tengerszint növekedést okoz, azonban ez már elegendő ahhoz, hogy elárassza a különböző partmenti területeket az alacsony fekvésű mezőket, legelőket és városokat. A tengerszint-emelkedés a viharok károkozását is megnövelné. A hurrikánok által korbácsolt hullámok egyre beljebb söpörnének a szárazföldön mint napjainkban, károsítva ezzel több várost és otthont. Rengeteg embernek kellene elköltözni otthonából, a városoknak gátakat kellene építeniük a víz visszaszorítására, vagy pedig fokozatosan magasabban fekvő területekre kellene visszahúzódniuk.

Mindez természetesen hatással van a vadon élő állat- és növényállomány gyors ütemű csökkenésére köszönhetően elsősorban a csökkenő szárazföldi területeknek. A fejlődő országok nemzetei is félelmes mértékben megszenvedhetik a tenger ill.óceánok szintemelkedését. Pl. Ázsiában olyan alacsonyan fekvő területeken termesztik a rizst, hogy azt nagy valószínűséggel elönti majd a víz. A viharok által a tengervíz termőföldre csaphat be, és a só által elpusztíthatja a termést is és a talajt is.

Becslések szerint Banglades területének 17 %-a 2030-ra víz alá fog kerülni.

Az előrejelzések szerint a tengerek átlagos vízszintemelkedése 30-100 cm között lesz.

A Norvég- és a Grönlandi tengerben a tengervízből jégképződés következtében “édesvíz” válik ki, így a tenger sótartalma nő. A víz fagyáspontját a növekvő sótartalom -2 °C körüli értékre csökkenti. Az alacsony hőmérséklet és a magas sótartalom a víz sűrűségét megnöveli, így az főként a Grönlandi tenger területén lesüllyed, és megkezdi visszaútját az Atlanti-óceán felé, mint mélyvízi áramlás. Az Egyenlítő felé tartva a mély atlanti-óceáni medencébe ömlik, és a melegebb atlantikus felszíni vizet felfelé szorítja. Ha azonban nem jégképződés, hanem olvadás történik az északi területen, a víz sótartalma csökkenni fog, és fagyáspontja sem csökken le, sűrűsége tehát nem nő meg, ami a lesüllyedésének és az atlanti óceáni medencébe való visszaáramlásának a feltétele volna. A kutatók szerint a szívóhatás és a vízkörforgás nélkül a Golf-áramlás már sokkal délebben elveszítené az erejét. Ennek következtében Európa teljesen védtelen lenne a sarki éghajlattal szemben. Ha gyengülne a Golf-áramlás, hatalmas katasztrófával kellene szembenéznünk. Tudósok előrejelzései szerint egész Németország “erdők és mezőgazdaság nélküli tundra vegetációjúvá válna”.

A globális hőmérséklet-emelkedés az esőzések eloszlására is hatással van. Bizonyos területeken megnöveli a lehulló csapadék mennyiségét és ezzel szemben más területeken meg épphogy lecsökkenti azt. Ez a változás gyakorlatilag befolyásolhatja az élelmiszertermelést. A számítógépes modellek becslése alapján pl. Kanadának és az Egyesült Államok nagy része szárazabb lesz mint jelenleg, így a két nagy élelmiszer exportőr importálásra kényszerül majd.

Előzetes kutatások azt sugallják, hogy a globális felmelegedés felelős a Föld egyes területein végigsöprő viharok erőssége és száma növekedéséért is.

A globális klímaváltozás ökológiai hatása leginkább annak függvénye, hogy az élőlények milyen mértékben tudnak az új körülményekhez alkalmazkodni, azonban itt nemcsak  az elvándorlásra kell gondolni. Ugyanis a Stanfordi Egyetem kutatói eredményei szerint az emlősök 44 %-a, a lepkék 24 %-a és a madarak egy kisebb hányada pusztulna el egy 3 °C-os globális hőmérsékletemelkedés során. Egy ilyen szintű felmelegedést bizonyos fajok ugyan károsodás nélkül átvészelnek, csakhogy köztük vannak a fertőző betegségek kórokozói is, aminek köszönhetően a trópusi betegségek akár új területeken is megjelenhetnek majd.

Létezhet megoldás?

A globális klímaváltozásra vonatkozóan még mindig sok a válaszra váró kérdés, a vélemények is egymásnak ellentmondóak, azonban a szakemberek sokasának az a meglátása, hogy a szükséges tennivalók ára meghaladja a potenciális társadalmi, gazdasági és környezeti hasznot.

Az megállapítható, hogy fenntartható megoldásnak az okok megszüntetése tekinthető. Vagyis leginkább a népességszabályozást, a veszélyes anyagok (CO2, CFC-k, metán) emisszióját kell csökkenteni illetve beszüntetni, továbbá kihasználni az újrahasznosítás, megújuló energiaforrásokból adódó lehetőségeket. A népességszabályozás azért lenne fontos, hogy ezzel hosszú távon a fosszilis energiahordozók szükségletének csökkenését, és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését érhetnénk el. Továbbá csökkene az erdőirtás, ami által elsősorban a trópusi erdők őrizhetőek meg, amelyek CO2 megkötő képessége a globális klímaváltozás szempontjából nagyon jelentős. A megújuló energiaforrások és az újrahasznosítás nincs hatással a klímaváltozásra.